Visszatérés a weboldalhoz
Blockchain: a Bitcoin mögötti technológiában több lehetőség van, mint egy új pénznem

Blockchain: a Bitcoin mögötti technológiában több lehetőség van, mint egy új pénznem

2017. ápr. 20.

| Kiemelt

A blockchain technológiát legtöbbször a Bitcoinnal azonosítjuk - pedig nemcsak a banki szektorban hozhat drámai változásokat. Nézzük, hogy működik és mi mindenre lehet alkalmas a technológia.

Mi az a Bitcoin?

Kezdjük a dolog egyszerűbb részénél: a Bitcoint legtöbben már ismerik, még ha csak hallomásból is. Néhány évvel ezelőtt ez a cryptocurrency (vagyis digitális valuta) felforgatta mind a technológia világát, mind a banki szektort. Olyan pénznemről van szó ugyanis, amely titkosítást használ mind a tranzakciók lebonyolítására, mind új egységek létrehozására. A Bitcoinnal való fizetéskor nincs szükség sem személyes adatokra, sem kártyaszámra, ezért az ebben a rendszerben végzett tranzakciókat teljesen anonim módon lehet lebonyolítani.

Emellett a rendszer mögött álló technológiának, a blockchainnek köszönhetően pedig létrejön egy olyan digitális fizetőeszköz, amely decentralizált - tehát a banki rendszer szöges ellentéte. Így szintén elkerülhetők a banki tranzakciós díjak, a számlavezetési díj és minden pénzmozgatással járó fizetési kötelezettség. Hogy hogyan lehetséges mindez a Blockchainnel, azt a következő részben fejtjük ki.

A Bitcoinnal való fizetéshez két dolog szükséges: egy wallet (pénztárca - ez olyasmi, mint egy saját számla, amelyet a felhasználó hoz létre magának) és legalább egy address (cím). Az address feladata, hogy átjárást biztosítson a wallet és a többi felhasználó között, de egy felhasználó akár több addresst is létrehozhat, akár minden tranzakcióhoz egyet. Minden egyes addressre feltölthetünk egy Bitcoin-mennyiséget, és ezek összege adja a wallet egyenlegét.

Az utalások és pénzmozgások rendkívül megbízhatóak, hiszen az utalások egy kulcspár segítségével történnek. A kulcspár publikus tagját minden olyan tag látja, aki rajta van a hálózaton, így bárki igazolni tudja, hogy az utalás kitől érkezett. (A pár másik tagja pedig egy privát kulcs, amely csak az adott felhasználó számára elérhető.)

A teljes decentralizáció pedig akkor következik be, amikor a tranzakció során a küldő és a fogadó fél mellé bejön a harmadik szereplő, a miner (bányász), aki a tranzakciót érvényesíti. A hardverkörnyezet, amely a bányászatot végzi, az elmúlt tíz percben keletkezett tranzakciókat “gyúrja egybe,” ezek az egységek más néven a blokkok, amelyek a Blockchain-t alkotják.

A blockchain

A blokkok, amelyeket a minerek hoznak létre, tartalmaznak információt minden őket megelőző (és az azokat megelőző, és így tovább) blokkból. A teljes blokk pedig a folyamat végén leredukálódik egy véletlenszerű számsorra.

A blokkok számsoraiból pedig létrejön egy bonyolult matematikai képlet, amelynek a kiszámítási módja csakis próbálgatás útján oldható meg. Ezért a minerek számítógépei arra vannak kiképezve, hogy minél rövidebb idő alatt meg tudjanak oldani egy ilyen feladatot. Ha valamelyik miner rátalált a megoldásra, egy másik hasonló hardveres eszköz szintén ellenőrzi a képletet (ez már sokkal könnyebb, mint maga a feladatmegoldás), és ha minden rendben, akkor a blokkot hozzákapcsolja a blokklánchoz, és kezdődik az egész folyamat elölről egy következő blokkal.

Ez adja a technológia bombabiztos voltát, hiszen így az, hogy egy - már a láncba épült - blokkot átírjunk, bonyolult számításokra és automatizmusokra lenne szükség (ráadásul közben a láncon folyamatosan keletkeznek újabb és újabb blokkok). Bármikor, amikor egy blokkban lévő bármilyen adatot átírunk, az hatással lesz az utána következő (és persze minden azután következő) blokkra is. Kiszámolták, hogy a rendszer egyetlen blokkjának meghekkelése nagyjából 4 hónapnyi munkájába kerülne egy, a legmodernebb technológiával és sebességgel operáló számítógépnek.

Emellett az is biztonságossá teszi a technológiát, hogy a véletlenszerű és csak próbálgatással megoldható matematikai műveleteknek köszönhetően azt sem lehet előre meghatározni, hogy melyik miner fogja megtalálni a megoldást, és melyik csatolja végül hozzá a blokkot a lánchoz.

Vissza a Bitcoinhoz

A blockchaint tehát ennek köszönhetően rendkívül nehéz feltörni, és a Bitcoin-hálózaton a pénzmozgás is csak addig követhető, amíg valaki Bitcoinra váltja a pénzt - ezután a tranzakciók rejtve maradnak, teljesen anonim módon kezelhetjük pénzügyeinket. A Bitcoint emiatt sokan használják: magánemberek, akik nem bíznak a bankok által centralizált pénzügyi világban - de a lenyomozhatatlanság miatt az alvilági ügyletek és a drogkereskedés egyik kedvelt fizetőeszköze is.

A pénznem azonban egy óriási hátránnyal bír: akár egyetlen nap alatt is hatalmas ugrások következhetnek be az árfolyamban. Ez már sok olyan felhasználó “vesztét” (illetve csődbe menetelét) okozta, akik nem akarták egy bankra bízni pénzügyeiket, hanem inkább Bitcoinra váltották minden pénzüket.

Lehetőségek a blockchainben

Don és Alex Tapscott, a 2016-os Blockchain Revolution című könyv szerzői azt mondták, hogy a blockchainnel nemcsak pénzmozgást, hanem bármi olyan dolgot nyomon lehet követni, amely valamilyen értéket hordoz.

Osztott adatbázis

Maradva a pénzügyi világban, először is nézzük, hogy például a bankok hogyan dolgozzák fel a tranzakciókat. Amikor átutalás történik az egyik számláról a másikra, egyszerre csak egy műveletet lehet elvégezni: az egyik számlát minimális időre lezárják (hogy levegyék róla a megfelelő összeget), majd újra megnyitják. Ezután a másik oldalon is lezárják a számlát, hogy rátöltsék az átutalt pénzt. A rendszerben nem lehet kavarodás, hiszen egyszerre csak egyvalaki fér hozzá a számlához, lehetetlen, hogy véletlenül kétszer történjen meg a tranzakció, mert két algoritmus egyszerre próbálta meg ugyanazt a feladatot teljesíteni.

A blockchaint - a banki ügyletekkel ellentétben - úgy képzeljük el, mint például egy Google Drive dokumentumot, amelyhez többen is hozzáférnek. Ez persze azt is jelenti, hogy többen is szerkeszthetik, és a módosítások valós időben minden résztvevőnél megjelennek. Ezért nemcsak pénzmozgatásra alkalmas kiválóan, hanem képzeljük el a technológia használatát szakmai dokumentumokkal, specifikációkkal, vagy bármilyen szerződéssel, amely több szereplő keze alatt átmegy. Nem kellene többször kinyomtatni a papírokat, elküldeni az illetékesnek, aki majd visszaküldi a módosításokkal, majd ugyanezt megismételni több partnerrel, amikor már nem is tudjuk, honnan indult.

A blockchainnel mindez kiküszöbölhető. Mindenki, akinek szüksége van ezekre az adatokra, valós időben szerkesztheti az adott papírokat, és láthatja azt is, hogy a többiek mit módosítottak rajta. A blokkláncra pedig minden ilyen módosítás felkerül, és mindenki, aki az adott hálózat tagja, igazolni tudja, hogy kitől és mikor jöttek a módosítások. Ebben az esetben a hibaszázalék szinte nulla.

Szavazási eredmények

Képzeljünk csak el egy blockchain-alapú szavazást. Bármilyen kormányzati választás eredménye transzparens és megmásíthatatlan lenne. A szavazók bombabiztos forrásból tisztában lennének a szavazás valós idejű állásával, és a korrupció teljes mértékben kiküszöbölhető lenne.

Sharing economy

Azt a kort éljük, amikor virágzik a sharing economy: az Uber és az Airbnb további közösségi megosztásra épülő applikációkat ihletett. Azonban ha a felhasználók fizetni akarnak a fuvarért, egyelőre egy közvetítőre (az Uberre) van szükség, amely szintén egy centralizált megoldás. A blockchain segítségével megvalósítható lenne a közvetlen fizetés a felhasználók között - amellyel egy decentralizált, mégis működőképes és a hibalehetőséget minimálisra csökkentő megoldást hozhatnánk létre.

A blockchain jövője

Jelenleg a blockchain legelterjedtebb használati módja még mindig a cryptocurrency és a Bitcoin. Már bankok is elkezdték felfedezni (többek között a Goldman Sachs, a JP Morgan, a UBS és a Credit Suisse is), akik egy egységes, szabványosított verziót terveznek bevezetni. Azonban ha a technológia más területeken is felüti a fejét, a közeljövőben teljesen megváltozhat a kereskedelem és az értékesítés, a tőzsde világa vagy akár a szerzői jogok is.


Forrás: Medium, Blockgeeks