Visszatérés a weboldalhoz
A blockchain elavult? A hashgraph lehet az utódja

A blockchain elavult? A hashgraph lehet az utódja

2018. ápr. 23.

Nemrég írtunk a híres-hírhedt Bitcoin mögötti technológiáról, a blockchainről. Úgy tűnik, konkurenciája akadt – mi az a hashgraph, és miért válthatja fel a nála kevésbé hatékony blokkláncot?

hashgraph

A 2008-as gazdasági összeomlás után az emberek elkezdték elveszíteni a hitüket a centralizált bankokban – többek között emiatt születhetett meg a blokklánc (vagy blockchain) technológia, melynek célja az volt, hogy egy központosítás nélküli, biztonságos rendszert hozzanak létre a különböző tranzakciók kezelésére. A technológiáról a Régens blogján is olvashattál már, például ezekben a cikkekben:

Blockchain: a Bitcoin mögötti technológiában több lehetőség van, mint egy új pénznem

Blockchain: múlt, jelen és jövő

Azonban úgy tűnik, megjelent egy új versenytárs, amely letaszíthatja a trónról a blockchaint, ez pedig nem más, mint a hashgraph (vagy kissé magyarosítva hashgráf). Szakértők szerint a hashgraph azért lehet jobb, mint a blokklánc, mert gyorsabb, biztonságosabb és hatékonyabb is, mint a Bitcoin mögött rejlő technológia.

Hashgraph: a decentralizált technológia jövője

Hogyan is működik az új technológia? Tulajdonképpen a hashgráfot azért hozták létre, hogy kiküszöböljék azokat a hiányosságokat, amelyek a blokklánc esetén felmerültek. A hashgraph lényeges változtatása az, hogy a létrehozott blokkok nem lineáris láncot alkotnak, hanem egy hálót, és a validáció nem csupán az előző blokk titkosításából valósul meg, hanem a hálózatban található további blokkok titkosításából is. Ez azt jelenti, hogy a blokklánchoz hasonlóan ebben az esetben is decentralizált technológiáról (distributed ledger) van szó, azonban a konszenzus mechanizmus és a tranzakciók tárolása gyorsabb, hatékonyabb és biztonságosabb is, mint a blockchain esetén.

Lássuk tehát, mi a technológia két alappillére:

Pletyka-protokoll

A hashgráf alapja az úgynevezett pletyka-protokoll. Ez azt jelenti, hogy a hálózaton található csomópontok véletlenszerűen kiválasztanak egy másik csomópontot, és minden olyan információt megosztanak vele, amelyet a másik még nem tud. Amikor a hálózaton található két csomópont már rendelkezik közös információval, ehhez olyan információk adódnak hozzá, amelyek már egy harmadik csomóponttól erednek, és így tovább. Így jön létre a “pletykahálózat”, melynek segítségével bekövetkezhet a teljes decentralizáció. A hálózaton található csomópontok egyre több és több információhoz jutnak. Minden információ- illetve tranzakciómegosztás rögzítésre kerül, és a rögzített esemény tartalmaz minden korábban megosztott tranzakciót is (a hashgráf név is ebből származik, hiszen nem egy lánc elemeit osztják meg egymással, hanem egy teljes gráfot). Így az eredmény egy szövevényes, biztonságos hálózat, amelyben nem egy láncra fűződnek fel a tranzakciók, hanem a hálózat számos pontján megtalálhatók.

Virtuális szavazás

A következő lépés a validáció és a konszenzus elérése, amely szintén eltér a blockchainből ismert technológiától. A konszenzust úgynevezett virtuális szavazás segítségével hozzák létre a csomópontok. Ez rendkívül egyszerű, hiszen biztosak lehetünk benne, hogy az adott csomópont milyen információkkal rendelkezik, és hogy pontosan mikor jutott azokhoz az információkhoz.

 

A hashgraph előnyei

Ahogy már említettük, a felsorolt problémák miatt a blockchain technológia mára már kezd elavultnak számítani, és a hashgraph számos előnnyel rendelkezik hozzá képest. 

Olcsóbb

A Bitcoin-bányászathoz rendkívül erős szerverek szükségesek, melyeknek fenntartása is rengeteg pénzt emészt fel.
A hashgráf üzemeltetéséhez ezzel szemben nincs szükség nagy mennyiségű áramra és pénzre, mivel nem igényel semmilyen specifikus hardvert (mint a Bitcoin-bányászó gép). A konszenzus elérése sokkal gyorsabb és automatizáltabb, mint a blokkláncnál, így kevesebb energiára van szükség, amely sokkal olcsóbbá teszi a technológiát.

Gyorsabb és hatékonyabb

A hashgraph legfontosabb előnye a blockchainhez képest, hogy sokkal hatékonyabb. Ez azért lehet, mert a blokkláncon lévő blokkok nem hálózatban, hanem láncszerűen, lineárisan kapcsolódnak egymáshoz. Így ha két különböző blokk keletkezik ugyanabban az időben, nem lehet mindkettőt a láncra fűzni, így az egyik végül “kiesik” a rendszerből. A hashgráf több kapcsolódási pontjának köszönhetően ilyesmi nem fordulhat elő.

Igazságosabb

A blockchain technológiára épült kriptovaluták egyik legnagyobb hátránya, hogy a bányászok maguk helyezik a tranzakciókat a blokkláncra. Így kiválaszthatják azokat a tranzakciókat, amelyek számukra a legelőnyösebbek, így nem mindenki “indul egyenlő eséllyel”. Emellett minden egyes tranzakció egy bizonyos költséggel jár. Azonban sok felhasználó dönt úgy, hogy több tranzakciós díjat fizet azért, hogy a tranzakció mindenképpen felkerüljön a láncra.

A hashgraph technológia használatával azonban ehhez képest automatizáltabban, gyorsabban történik a validáció a virtuális szavazásnak köszönhetően. Az a tranzakció kerül be elsőként a gráfba, amely a szavazatok 2/3-át először megkapja. Ezután a rendszer továbbmegy a következőre, és így tovább.

Tehát a hashgraph lesz az új blockchain?

Amint láthatjuk tehát, a hashgraph valóban átveheti a blokklánc technológia helyét, hiszen gyorsabb, biztonságosabb és igazságosabb tranzakciókezelést biztosít. Azonban hogy valóban megtörténik-e ez az átállás, egyelőre a jövő zenéje. A hashgraph technológia még mindig kísérleti fázisban van, és előbb konkrét alkalmazásokra és nyilvános hálózatokra lenne szükség, hogy élesben is tesztelhető legyen a technológia.

Forrás: Medium, Portfolio, The Windows Club, Fintech Világa